Hulladékhasznosítás

A hulladékhasznosítás helyzete Magyarországon- Magyarország teljes energiafelhasználásának legalább 13%-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ra

 

  • A hasznosítás a hulladékoknak oly módon történő feldolgozása, amely azoknak közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) visszaforgatása, vagy közvetetten (átalakítást követően- azaz újrahasznosítás) a termelési folyamatba való visszavezetését célozza.

 

  • A hasznosítási eljárást követően a hulladékok, mint másodnyersanyagok,  illetve energiahordozók vagy mint félkész-, illetve késztermékek kerülnek vissza a termelési folyamatba, esetleg közvetlen felhasználásra.

 

 

A hasznosítás definíciója a 2012. évi CLXXXV. Tv. szerint:

"Bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár szélesebb koru gazdaságban betölthesse."

Magyarországon tíz év alatt több, mint kétszeresére nőt a megújuló energia részesedése az ellátásban, de még mindig nem éri el az uniós átlagot.

A megújulók között vezető szerepe a biomasszának van.

 

Biomassza

 

  • A mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból származó hulladékok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebomló része – és a belőle nyert energiát jelenti. A biomasszáról IDE kattintva olvashat részletesen.

 

  • A biomassza energetikai felhasználása „CO2-semleges”, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. Így egy lehetséges megoldást kínál az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátás mérséklésére.

 

A többi energiaforrás felhasználása elenyésző. A megújuló energiaforrások használata 2020 után egyszerűbbé és olcsóbbá válhat, az ipari tömegtermelés, a technológiai újítások és a fogyasztói tudatosság erősödésével. A boimassza tematikus linkportálját IDE kattintva találja meg.

Ha érdekli részletesebben a biomassza és a biomassza kereskedelem, akkor ezekől infromációt a Geosol csoport tagjától a BM Trading Kft. honlapján találhat IDE kattintva.

A 2020-ig várható becsült biomassza potenciál Magyarországon 7 781 ezer tonna, mely a következőkből tevődik össze:

  1. 2 114 ezer tonna erdészeti termék,
  2. 231 ezer tonna faipari melléktermék,
  3. 1 914 tonna energianövény, míg a legnagyobb potenciál a mezőgazdasági melléktermékekben rejlik, melyek becsült biomassza felhasználása 3 522 ezer tonna. A témáról részletesen IDE kattintva olvashat.

A 27 tagállam Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervei alapján meghatározó a biomassza szerepe a megújuló energiaforrásokon belül. A biomassza energia a 2020-as teljes energiafogyasztásnak több mint 10 %-át teszi ki és a megújuló energiafogyasztáson belül több mint 50 százalékkal részesedik.

Az EU biomassza forrásai a hulladékgazdálkodásból, a mezőgazdasági és halászati tevékenységből és a legnagyobb arányban az erdőgazdálkodásból származnak.

 

Hol várható a legnagyobb előretörés?

  • Arányaiban a legnagyobb előretörés a mezőgazdaság és halászat terén várható. Azonban mennyiség tekintetében az erdőből és egyéb fával borított területekről (fakitermelés, fakitermelés apadéka, tájgazdálkodás stb.) a fás szárú biomasszával történő ellátás a jelenben és a jövőben is meghatározó lesz. Mértéke folyamatosan emelkedik, az előzetes számítások szerint 2020-ra meghaladja a 65 000 ktOE-et.

 

  • Jó hír az európai erdőgazdálkodók számára, hogy a vizsgálatból származó előzetes adatok alapján az erőgazdálkodásból származó különböző termékek lesznek a jövőben a legnagyobb biomassza források. Az egyes országok adottságai eltérő lehetőséget jelentenek a fa alapú biomassza előállítására. Értelemszerűen a nagyobb területtel rendelkező, magasabb erdőhányaddal országok jelentősebb potenciállal rendelkeznek a forrás kiaknázásához

 

Települési szilárd hulladék

Energetikailag hasznosított hulladék aránya közelítőleg 10%.

Ipari, nem veszélyes hulladék mennyiségéből hasznosított hulladék aránya közelítőleg 3%.

A kommunális hulladék feldolgozása során leválasztott, valamint az iparban képződő megfelelően leválogatott, energetikailag hasznosítható anyagáram segítségével az energetikai hasznosítás aránya növelhető és közelíthető az uniós átlaghoz.

Az EU27-ben a települési szilárd hulladék mennyiségéből energetikailag hasznosított hulladék aránya 23-24%. (Forrás: Eurostat, jelölés: EU27 kom R1/össz) Magyarország teljes energiafelhasználásának legalább 13%-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ra.

A vállalatcsoport hulladékhasznosítási tevékenységéről IDE kattintva olvashat.