Hulladékhasznosítás

Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot (forrás: Eurostat). A megújuló energia (vagyis a nap-, szél- és vízenergia, valamint a biomassza) részesedése a magyar energiatermelésben 2021-re 14,1 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül a 2004. évi 4,4 százalékról. Magyarország megújuló energiaarány vállalása 2020-ra 13,5 % volt, ami teljesült. A magyarországi megújuló energia részesedése 6,3%ponttal elmarad az EU átlagától, hazánk az egyetlen uniós állam, ahol 2010-hez viszonyítva csökkent a megújuló energiaforrások végső energiafelhasználáshoz viszonyított részesedése (forrás: KSH).

Magyarországon a megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomassza felhasználásának volt vezető szerepe, a napenergia- és szélenergia aránya volt elenyésző. Jelenleg (2021. KSH adatai alapján) a napenergia 54,9%, biomassza 25,7% és a kommunális hulladék megújuló része 2,3% arányú a termelt villamos energia megújuló részarányából.

Energetikai hasznosítás helyzete Magyarországon és az Európai Unió 28 tagországában

Magyarországon a települési szilárd hulladék mennyiségéből energetikailag hasznosított hulladék aránya 10% feletti (forrás: KSH és Eurostat, jelölés: Mo kom R1/össz). A feldolgozatlan kommunális hulladék égetésének aránya jelentősen nem növelhető új előkezelő létesítmények és hulladékégető építése nélkül.

Az ipari és kommunális nem veszélyes hulladék mennyiségéből energetikailag hasznosított hulladék aránya 10% feletti (forrás: KSH, jelölés: Mo ip R1/össz; GEOSOL Kft.-re vonatkozó saját adatok, jelölés: GS R1/össz), amelyből a MVM Mátra Energia Zrt.-ben történő hasznosítás a GEOSOL Kft. technológiájának alkalmazásával több mint 1%.

Az országban energetikai hasznosítás területén közel 20% kihasználatlan kapacitás van.

A kommunális hulladék feldolgozása során leválasztott, valamint az iparban képződő megfelelően leválogatott, energetikailag hasznosítható anyagáram segítségével az energetikai hasznosítás aránya növelhető és közelíthető az uniós átlaghoz.

Az EU28-ban a települési szilárd hulladék mennyiségéből energetikailag hasznosított hulladék aránya közelítőleg 27% (forrás: Eurostat, jelölés: EU 28 kom R1/össz) növekvő tendenciával.

A körkörös gazdálkodás és a hulladékhierarchia érvényesítése érdekében az EU növelni kívánja az energetikai hasznosítás arányát. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében foglaltak és az Európai Unió által elfogadottak szerint:

• az üvegházhatású gázok 40%-os csökkentését vállalta 2030-ig, az 1990-es év értékéhez képest,
• a szén és lignit kivezetését 2030-ig,
• 7%-os kibocsátás-csökkentési célérték elérését 2055-ös évben mért értékhez képest,
• 2030-ig legalább 21% megújuló energia-forrás részarány elérését, és ezen belül 2025-ig legalább 16,4% megújuló energia-forrás részarányt elérését.

Lerakással történő ártalmatlanítás helyzete Magyarországon és az Európai Unió 28 tagországában

Magyarországon a települési hulladék mennyiségéből lerakással ártalmatlanított hulladék aránya több mint 50% (forrás: KSH és Eurostat, jelölés: Mo kom D1/össz), az ipari hulladék mennyiségéből lerakással ártalmatlanított hulladék aránya 50% alatti (forrás: KSH, jelölés Mo ip D1/össz).

Az Európai Unió 28 tagországában a települési szilárd hulladék mennyiségéből lerakással ártalmatlanított hulladék aránya 25% alatti, közelíti a 20%-ot, csökkenő tendenciával (forrás: Eurostat, jelölés: EU28 kom D1/össz).

A körkörös gazdálkodás és a hulladékhierarchia teljesülése érdekében az EU csökkenteni kívánja a lerakásra kerülő hulladékmennyiséget, amit a magyarországi hosszú távú stratégiai elképzelések is célul tűztek ki.

A vállalat hulladékhasznosítási tevékenysége

A GEOSOL Kft. hulladékhasznosítási tevékenységével – pozitív környezeti tényező – hozzájárul a hulladéklerakók terhelésének csökkentéséhez, ezzel a lerakók élettartamának növeléséhez, az energetikailag hasznosítható hulladékok hasznosítási arányának növeléséhez.

A kezelés hatásfoka egyértelműen bizonyítja a korszerű berendezések és az elérhető legjobb technológia alkalmazását. A kezelés hatásfoka javult a biomassza típusú anyagok mennyiségi növekedése, valamint a légszeparátor legjobb minőségi technológiájának alkalmazása miatt, ez a hatásfok az elérhető legjobb technológia szintjének megfelelő.

A technológia során keletkezett hulladékok és veszélyes hulladékok

A technológiai eljárás során keletkezett leválasztott nem veszélyes hulladék nem hasznosítható része deponálásra kerül, a veszélyes hulladék pedig arra jogosult átvevőnek kerül átadásra.

Villamosenergia-felhasználás

A villamosenergia-felhasználás jelentős részét a technológiai berendezések üzemeltetése adja. A világítás, az irodaépület és szociális helyiségek fűtő- és klímaberendezéseinek villamos energia igénye nem jelentős. A parkolóban és a telephelyen a térvilágítás időkapcsolós szabályozással működik. A társaság az iroda- és szociális helyiségekben energiatakarékos világító testek és energiatakarékos irodai-, és informatikai eszközök alkalmazásával törekszik a villamosenergia-felhasználás csökkentésére.

A telephelyi világítás korszerűsítése 26,3 MWh éves megtakarítást realizált 2021-ben.

Vízfelhasználás

Az alkalmazott technológiáknak vízigénye nincs. A tűzivíz-rendszer a Mátrai Erőmű hálózatára kapcsolódik, a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint került kiépítésre. A telep kommunális szennyvízrendszere a Mátrai Erőmű szennyvízrendszeréhez kapcsolódik.

A pandémia okozta fokozott tisztasági követelmények bevezetése miatt a vízhasználat a telephelyen növekedett, majd csökkent a 2021-, 2022-es években.

Levegőterhelés, porkibocsátás

A technológiát 2018. évben egy jobb leválasztási hatásfokkal dolgozó, korszerűbb NIHOT típusú légszeparátor berendezéssel egészítette ki a társaság. A berendezés diffúz forrásként történő bejelentése megtörtént, próbaüzeme sikeres volt, ezzel egyidőben a P1 pontforrás megszüntetése megtörtént.

A jogszabályi előírásnak megfelelően évenkénti adatbevallási kötelezettségeinek cégünk eleget tesz.

A diffúz források estében mérések nem történnek, határérték megállapítás nincs, a porkoncentráció nem értelmezhető, így a porkibocsátás éves nyomonkövetése sem értelmezhető.

Anyagmozgató gépek üzemanyag felhasználása

A belső anyagmozgatás feladatát gázolaj üzemű gépek látják el: három homlokrakodógép, egy kitológémes rakodógép, egy forgó felsővázas rakodógép és három targonca (2022. évben). A gépek tervezett karbantartásával biztosítják a megbízható, üzemképes állapotot. 2018. évben az elektromos targoncák felújítása és karbantartása gazdaságtalanná vált, lecserélésükkor figyelembe vették a megnövekedett mozgatni kívánt hulladék mennyiséget, amelynek emelésére az elektromos targoncák nem alkalmasak, így jelenleg a telephelyen csak diesel üzemű berendezések végzik az anyagmozgatást.

Zajterhelés

A telephelynek a technológiai berendezések üzemeltetéséből eredő környezeti zajszintjét bevizsgálták és megállapításra került, hogy a zajkibocsátás a nappali és éjszakai mért értékei nem lépik túl a jogszabályban megengedett zajkibocsátási szintet. A munkahelyen – az aprító és daraboló berendezések mellett – a dolgozók a munkavédelmi szabályzatban előírt védőeszközöket használnak.A telephelyet két 8 m magas töltésen lévő iparvágány közrefogta mélyedésben alakították ki, mely töltés egyben zajfogó fal funkciót is betölt.

Irodai energia- és papírfelhasználás

A cég tevékenységében az elektronikus dokumentálás és ügyintézés folyamatos, de a jogszabályi és megrendelői követelmények alapján a papír felhasználás a beérkező szállítmányok számával arányos.

A teljes papírfogyasztás adata 2019-2022 évek esetében a fajlagos fogyasztásra jelentős csökkenést mutat.